Helyreállítható helyek

  • 1

    Belső tavat szennyező olajoshordók

    A feleslegessé vált fémhordók a partoldal tetejére, az ingatag sziklás területre lettek elhelyezve.
    Később egy részük a helyén maradt, de néhány hordó a már korábban betakarított parti növényzet híján akadálytalanul gurulhatott bele a belső tóba.
    Belőlük ismeretlen, káros folyadék - talán fáradt olaj - ömlött ki a vízbe, élettelenné változtatva azt.
    A Béka, akinek korábban fő élettere volt a belső tó, kétségbeesetten vette tudomásul, hogy csodás környezete már csak emlékeiben él.

  • 1

    Fémkonténer elhasznált gumikkal

    Fém konténerrel és használt gumikkal tarkított övezet.
    Az éles köveken, vagy sziklás peremek mellett elhaladó, faanyaggal túlterhelt járművek kerekeinek gumijai időnként megadták magukat.
    Ezek a kiselejtezett gumik a konténerrel együtt lekerültek a tengerpartra - itt egyáltalán nem voltak útban és "csak" a parti bambusznád sávot kellett kivágni, hogy kényelmesen és akadálytalanul elhelyezhetőek legyenek.
    A selejtezés következtében ledobott hulladék most vassal, mangánnal és gumival szennyezi a sziget lecsupaszított partvonalát és a környező vizet.

  • 1

    Kiürült tartályok

    A munkagépek javítási, vagy üzemanyag utántöltési igénye során mindig a szigetnek erre, a karbantartási műveletekre kijelölt területére jöttek vissza.
    Az üres, vagy szükségtelen tartályokra pedig később már nem volt szükség, illetve úgyis csak a helyet foglalták volna feleslegesen az uszályokon, így ott maradtak, ahová utoljára letették őket.

  • 1

    Mangrovemocsár

    A sziget legértékesebb helyeinek egyike volt.
    Gazdag élővilágával, madárhangokkal átitatott aurájával a sziget csodálatosan harmonikus egységét képviselte.
    A Sas számára ez a különleges természeti környezet egyenesen magát az életet jelentette.
    Mivel betakarítási szempontból is értékes környezet volt, ezért kitüntetett figyelemmel és a lehető legkevesebb hulladékkal termelték ki a fáit.

  • 1

    Fahídon keresztül vezető út

    Ennek az útnak a mentén a korábbi, eredeti környezetben legfőképpen a különféle gyümölcsöktől színes és illatos bokrok kényeztették a sziget élővilágát - a Medve nagyon szerette ezt a helyet, egyenesen a kedvencévé vált.
    Az út maga a nehezen megközelíthető, patakon és forrásterületen túli faanyag eléréséhez készült, a munkagépek számára a puha és érzékeny aljnövényzet, vagy a bokrok nem jelentettek akadályt.
    Egy kisebb szakadék fölött is átvezet, amely áthidalásra került néhány testesebb, "másra már nem jó", különféle ritka gombákkal és kéreg alatti mikro életformákkal sűrűn belakott, korábban kidőlt erdei fákkal.

  • 1

    Óriás kapok fa

    Az Óriás Kapok fa a sziget ökológiai központja volt.
    Különféle állatok éltek dús avarjában, sűrű lombkoronája madarak kedvelt élőhelye volt, árnyéka pedig védelmezően borult a sziget középső részére.
    Hatalmas erőfeszítések során sikerült csak betakarítani, mert folyamatosan felügyelni kellett, nehogy óriási termetével kárt tegyen a munkagépekben.
    A Vaddisznó nem akart hinni a szemének, amikor nem találta szeretett fáját, csak annak feltúrt környezete árulkodott korábbi helyéről.

  • 1

    Kialakulóban lévő kisebb tornádó

    Bár a sziget környékén korábban is voltak nagy viharok, de ezeket a sziget mindig leküzdte, túlélte valahogy.
    A jelenlegi helyzet viszont meglehetősen kilátástalan, mert növényzet híján nincs, ami megkösse az értékes talajt és így a széllel tovaszáll.
    A kialakult állapot ráadásul az eddig erre ismeretlen - most még kisebb - tornádók megjelenésének is kedvez, amelyek tovább rombolják a sziget megmaradt csekély készletét.
    A folyamatos zúgó, morajló suhogás a félénk Szarvas idegeit alaposan megviseli, képtelen korábbi életét folytatni a képződmény jelenlétében.

  • 1

    Kartondobozokból álló patak torlasz

    A kövek közé helyezett kartondobozok feladata a kis patak átfolyásának megszüntetése volt a belső tó felé, így a munkagépeknek már nem kellett attól tartaniuk, hogy munkájuk során nagyon kivájják az utat, vagy esetleg az oldalirányba lejtő, nedves terület miatt belecsúsznak a tóba.
    A sikeres művelet betakarítás szempontjából lényegtelen, másodlagos következménye viszont az lett, hogy az létfontosságú friss víz így már nem juthat tovább a belső tóba, veszélybe sodorva ezzel az ott maradt életet.

  • 1

    Nagy tó fölé behajló datolyaszilva fa

    Ez a méretes datolyaszilva fa nagyon jó helyre nőtt, mert ágai benyúltak a tó fölé és termésével minden szezonban hetekig táplálta a tó élővilágát.
    A tó közeli, napsütéses helyzetű és rovaroktól nyüzsgő törzsű fa a Kaméleon legfőbb tartózkodási helye volt.
    Hatalmas méretei és vízhez közeli elhelyezkedése miatt pontosan megtervezték betakarítási folyamatát, mert a vízből csak további nehézségek árán lehetett volna kiemelni.

  • 1

    Vízbe döntött fa

    Ez a fa egy tervezési hiba miatt rossz irányba dőlt és mivel már csak az utolsó betakarításra váró fák egyike volt, ill. a zsúfoltság miatt már helye sem igazán volt az uszályon, ráadásul a vízben kötött ki, ezért ott hagyták, ahol van.
    A sziget számára viszont így meglehetősen komoly problémát okoz, mert ágai és levelei elkezdtek rothadni, illetve fekvő törzse gátolja a nagy tó túlfolyását és emiatt az állott víz nem jut ki a tengerre.
    A Vadkacsa, akinek élete volt ez a vízi környezet, csalódottan vette tudomásul, hogy a felborult természeti egyensúly következtében már nem térhet vissza a nagy tóba.

  • 1

    Hulladékkal teli zsákokkal eltorlaszolt patak

    A szigeten történt munkálatok közben sok vegyi és háztartási hulladék képződött és a feleslegessé vált anyagokat logikusan előre gondolkodva olyan helyekre kellett ledobni, hogy egyáltalán ne zavarják a munkát.
    Ennek a helynek tökéletesen megfelelt a nagy tó torkolata, mert ez a hely eddig teljesen kihasználatlan volt.
    A szépséghibának látszó következmény valójában a szigetnek komoly problémát okoz, mert az egymásra dobált hulladékok eltorlaszolják a tóból kiinduló kis patakot, illetve a fertőző, megzavart környezet pedig az itt élő Denevér számára teszi lehetetlenné az életet.

  • 1

    Terebélyes kapok fa a tóparton

    Jókora kapok fa volt, ragyogó kinézettel, tele friss levelekkel és hajtásokkal.
    A fa törzse és a szomszédos szikla között feszülő méretes háló mutatta, hogy rovarjárás szempontjából is rendkívül kedvező helyen állt és emiatt a Pók legkedveltebb helye volt.
    Egészséges, életerős állapotából következtetni lehetett elsőrendű faanyagára, emiatt az uszályon is az első osztályon foglalt helyet.

  • 1

    Gomolygó füstöt eregető tábortűz

    A kemény napi munka után édes a pihenés - a tábortűznél előkerültek a hagymák, szalonnák, ülőhelynek pedig megfeleltek a frissen feldolgozott fatörzsek hengerei.
    A tűz helye még mindig meleg és átható égett gumi szagú füstöt ereget, de láthatóan "felesleges" lett volna teljesen eloltani, mert úgysem maradt komolyabb növényzet, ami tüzet foghatna.
    A fertőző, füstös levegőre rendkívül érzékeny Pillangó teljesen letaglózva meredt előre, amikor meglátta, hogy életteli, virágos környezete helyén egy otthagyott, füstölgő tábortűz éktelenkedik.

  • 1

    Sziklás út maradványaiból álló szeméthalom

    A sziklás környezet szélén képzett, legerősebb kotrógépeket is próbára tevő út készítése során összehordott halom.
    Tartalma legfőképpen az útban lévő kisebb kövekből, fahulladékból, ill. a Róka kotorékának maradványaiból áll, mert az út fő nyomvonala keresztezte kotorékának bejáratát.

  • 1

    Hátrahagyott WC fülkék

    A két, helyben összetákolt WC a helyszíni szükségleteket volt hivatott kiszolgálni.
    Nyitott ajtóval remek kilátás nyílott belőlük a tengerre, a friss szellő pedig hamar tovavitte a kellemetlen szagokat, megfelelő komfortérzetet biztosítva ezzel a használó számára.
    A munka végeztével már nem kellettek, mert még szétszedve is sok helyet foglaltak volna az uszályon (márpedig a hely kellett a sokkal értékesebb kitermelt faanyagnak), így maradtak a helyükön.

  • 1

    Kis szemétkupac az útkanyarulatnál

    Ez a kis szemétdomb csak a környező út jellege miatt van: kényelmetlen volt a kanyarokban is cipelni a felgyülemlett sok fahulladékot, ezért a gépek egy kis mennyiséget mindig elhagytak a kanyar mentén.
    A folyamatosan felgyülemlő hulladék teljesen befedte a Nyúl körültekintően megépített üregét, aki védett otthona hiányában kicsinyeit már nem tudhatja biztonságban.